Komárom 2026-ban is egy stabil, kiegyensúlyozott évnek nézhet elébe
Az önkormányzati munka valójában a közösségekről szól

Február elején fogadta el Komárom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2026-os költségvetést, 29 milliárd forintos főösszeggel. De vajon mi áll a számok mögött? Milyen évre készül Komárom, futja-e működésre, fejlesztésekre, a közös ügyekre? Molnár Attila, polgármester válaszolt a kérdéseinkre.

- Hogyan állt össze az idei költségvetés, és azon belül melyek a fővonalak?
- A 29 milliárd forintnyi főösszeg kicsit csalóka, mert ténylegesen ennek körülbelül a feléből tudunk gazdálkodni. Benne vannak ebben ugyanis a pályázataink, illetve a rajtunk átfutó nagy állami projektek tételei is. A tényleges működésre fordítható éves büdzsénk, 14-15 milliárd forintra rúg. Ebből tudjuk fedezni a költségeinket.
- Alapvetően három fő bevételi forrásunk van: az állam által biztosított normatív támogatás, a saját adóbevételeink és az ingó- és ingatlan vagyonértékesítés. Az állami támogatás összege folyamatosan emelkedik, igaz, emellett a ránk bízott feladatok is gyarapodnak. Komárom több mint 1 milliárd forintos normatíva emelkedést könyvelhet el az idei esztendőben. A kormányzat tehát jó partnere az önkormányzatoknak.
- Összességében azt lehet mondani, hogy a 2026-os év egy stabil, kiegyensúlyozott esztendőnek ígérkezik, és folyamatos fejlődést biztosít Komárom városának.
- Ahhoz, hogy az említett költségkeretet a komáromiak megelégedésére, a lehető leghatékonyabban tudjuk felhasználni, nagyon komoly előkészítő munkát végeztünk. Immáron hagyományossá váltak a bejárások, melyek azt célozzák, hogy megismerjük a komáromiak véleményét, hogy ott a helyszínen, tőlük tudjuk meg, ők mit szeretnének, milyen ötleteik vannak, milyen fejlesztéseket álmodtak meg a közvetlen környezetükben.
- Az előkészítő munka már novemberben megkezdődött, első körben a jogszabályoknak megfelelve, a hó végéig el kellett fogadnunk a következő évi adórendeletet. Már itt is olyan döntéseket hoztunk, amelyek pozitívan érintik majd a komáromiakat.
- Decemberben aztán megtárgyaltuk a költségvetési koncepciót, a stratégiát, ami meghatározta a legfőbb irányelveket. Ezt követően folyamatossá váltak az egyeztetések: a városi intézmények vezetőivel, az intézményekkel, a civil közösségekkel, az Idősügyi Tanáccsal, a városban működő nagyobb gazdasági társaságokkal, beleértve az önkormányzati tulajdonú cégek vezetőit is. Fórumokat, workshopokat tartottunk, egyeztettünk és kikértük a véleményeket.
- A begyűjtött információk alapján aztán meghatároztuk a legfőbb stratégiai célokat. Ezek egyike, és talán a legfontosabb, hogy 2026-ban is stabilan tudjuk működtetni az intézményeinket és a városi cégeket. Ezek ugyanis minden komáromit érintenek. Az egészségügyi ellátás, a szociális szféra, a kultúra, a városüzemeltetés, a városmarketing mindenkinek egyaránt fontos, ezek jó működése alapvetés városunkban. A feladat nagyságát jól mutatja, hogy közvetve, vagy közvetlenül az önkormányzat égisze alatt több mint ezer ember dolgozik ezért nap mint nap. A stabil működés biztosítása tehát elengedhetetlen.
- Másik ilyen fontos stratégiai kérdés az a munkahelyek megtartása, a komáromi cégek egészére nézve. Ebben segítenünk kell a vállalkozásokat. Ennek érdekében olyan munkahelyteremtő, -ösztönző fejlesztéseket, beruházásokat igyekszünk megvalósítani, amelyek jól szolgálják a meglévő munkahelyek megőrzését, bővítését.

- A gazdaságfejlesztés terén miről tudnak beszámolni a komáromiaknak?
- Komárom kiemelt gazdasági potenciállal bír, tényleg azt lehet mondani, hogy egy térségi központ a gazdaságát tekintve is, és természetesen ebbe Észak-Komáromot is bele kell értenünk. A nagy multinacionális vállalkozások épp úgy meghatározó szereplői ennek a gazdaságnak, mint a mikro-, kis- és középvállalkozások.
- A közelmúltban köszöntöttük a legnagyobb adózóinkat, és ennek kapcsán néhány a gazdaság fejlődését jól tükröző számot is említettünk. Például azt, hogy 2012-ben 14,5%-os munkanélküliség volt, ez most 1,5%. A bruttó átlagbér 2011-12-ben 200 ezer forint volt Komárom térségében, ez most 700 ezer forint. A nemzeti vagyonkörbe tartozó vagyonelemek értéke Komárom tekintetében 20,5 milliárd forintról közel 50 milliárd forintra emelkedett.
- A turizmus is egyre jobban teljesít, ennek a fellegvárait a Brigetio Gyógyfürdő mellett az erődjeink jelentik, legújabb bástyaként a felújított Csillagerőddel. Meg kell említenünk az új Duna-hidat is, a Monostori-híd átadása mind a gazdaság, mind pedig a turizmus szempontjából mérföldkőnek számít. A termálfürdőnk folyamatos fejlesztése is erősíti az iparágat, egy nagyon komoly fejlesztés indult el, mely részben a szálláshelyek bővítését célozza, de olyan, nem látványos dolgok is megújulnak a projekt keretében, mint a 60-as, 70-es években lefektetett közművek. Bár ez a föld alatt van, nem látványelem, mégis elengedhetetlen része a fürdő napi biztonságos működésének.

- Nincs olyan költségvetés, amelyben elegendően nagy tétel lenne az útfelújításokra. Mire számíthatnak a komáromiak ezen a téren?
- A költségvetés stratégiai soraként jelennek meg a beruházások, felújítások. Az elkövetkezendő két évben közel 5 milliárd forintot fordítunk, részben pályázati, részben saját forrásból infrastrukturális fejlesztésekre, beruházásokra. Mindez elsősorban a közintézményeink - óvodák, szociális intézmények - korszerűsítését jelenti, leginkább megújuló energiát biztosító beruházásokkal.
- A legnagyobb kihívás ma Komáromban a közlekedés. Az útjaink, úthálózatunk, járdák folyamatos felújítása, ahol pedig még aszfalt sincs, ott a megfelelő burkolat kialakítása. Ez egy nagy csomagként jelenik meg az idei költségvetésben.
- Markáns tétel a komáromi kedvezményrendszer is, ami, bátran mondhatjuk, egyedülálló a térségben. Emeljünk ki ezekből néhányat!

- Az elmúlt 15 évünk egyik legnagyobb vívmányának a helyi kedvezményrendszerünk kiépítését tartom. Mára egy olyan átfogó rendszerré alakult ez, amely minden komáromi családnak kínál valamiféle pluszt, támogatást. A legkisebbeket babaköszöntővel, kelengyepénzzel várjuk, 200 ezer forinttal segítjük a családokat.
- Az első lakáshoz jutásban is számíthatnak ránk a fiatalok, 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítunk az otthonteremtésükhöz. A Komáromban egybekelő első házasokat 100 ezer forint életkezdési támogatással indítjuk a közös útra.
- Később sem hagyjuk magukra a családokat. A diákoknak, kismamáknak ingyenes tömegközlekedést biztosítunk városunkban, a 70 éven felülieknek pedig a szemétszállítást tettük ingyenessé.
- A támogatási rendszer legnagyobb eleme mégis az ingyenes közétkeztetés a bölcsődékben és az óvodákban, az általános iskolákban pedig a költségnövekmény mértékét vállalta át az önkormányzat a családoktól. Egy menzás gyerek esetén ez 240 forint, kettőnél már közel félmillió forint éves szinten, amit a komáromi családoknál hagyunk.
- Mindez csak a támogatási rendszer krémje, ezen kívül is sok-sok más formában segítünk, például a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjprogrammal, vagy a rotavírus-elleni ingyenes oltásokkal, az egészségügy, a háziorvosi praxisok támogatásával.
- Sokat teszünk azért is, hogy a hiányszakmák terén is megtaláljuk a megfelelő szakembereket. Az Esély Otthon bérlakás programunk keretében 21 otthont biztosítunk olyan 35 év alatti fiataloknak, akik ideköltöznek, és a hiányszakmák egyikében vállalnak nálunk állást. Így lett védőnőnk, ennek köszönhetően gyarapodott a rendőreink száma, és különböző műszaki végzettségű szakemberek is így érkeztek városunkba.
- Végül, ott vannak a civil közösségeink is, támogatásukat önálló stratégiai célként tűztük magunk elé. Meggyőződésem, hogy Komárom sikerének éppen ez az egyik titka.

- Felfedné ezt a titkot? Minek köszönhetőek a sikerek?
- Annak, hogy nagyon összetartó, nagyon erős közösségünk van, és ettől igazán jó komárominak lenni. Egyrészt sok és jól szervezett civil közösségeink működnek a kultúra, a sport, a szabadidő terén és a nyugdíjas klubokban is, másrészt magát a város egészét is egy valódi közösségként élhetjük meg. Nagyon sok támogatást fordítunk arra, hogy ezek a közösségek jól tudjanak működni, mert ez a lelke mindennek. Az együtt töltött idő adja meg az összetartozás élményét, azt a pluszt, amit csak itt, és ilyen formában kaphatunk, élhetünk meg. Közösségek nélkül a városháza csak egy elosztó-kifizető hely lenne. De mi egy városban élünk, és ezáltal egy valódi közösséghez tartozunk, ettől vagyunk egyek, komáromiak.

- A város igazi közösségi ünnepe a Komáromi Napok? Mit lehet már tudni az idei programokról?
- A programsorozat kezdő dátuma, az 1849-es komáromi csata napja április 26., idén vasárnapra esik, és egy kicsit átalakul, már-már inkább "komáromi hétről" beszélhetünk. Kicsit ketté szedjük az ünnepet, az első hétvégén a belvárosban, illetve a szőnyi városrészben lesznek rendezvények. Ezek jellemzően a népművészet, a népzene, a hagyományőrzés jegyében zajlanak majd. A következő hétvége pedig a fesztiválról, a nagykoncertekről fog szólni, aminek a Monostori Erőd ad idén is otthont.
- Éveken át a Jókai Ligetben zajlottak a programok, de be kell látnunk, hogy ez tarthatatlan, egyszerűen kinőtük ezt a helyszínt, ezért a nagy tömegeket megmozgató eseményeket kiszerveztük az erődbe. Azt hiszem, ennek csak örülni lehet, hiszen ez azt jelenti, hogy nem csak a komáromiak, hanem a környéken élők is velünk ünnepelnek ilyenkor, vagyis minden az egyre erősödő, bővülő közösségről szól, és ez a legfontosabb, mert Komárom, határtalanul jó!

Cseh Teréz